MagyarEnglishDeutschRomanianSerbian
Holdfényszállás - Gasztroélmény - borfesztivál
Borfesztivál
A kép részletei
Holdfényszállás - Gasztroélmény - halfesztivál 2009
Halfesztivál 20...
A kép részletei
Holdfényszállás - Gasztroélmény - grill fesztivál
Grill fesztivál
A kép részletei
Holdfényszállás - Gasztroélmény - mediterrán terasz
Mediterrán tera...
A kép részletei

 

Tételek 
 
 

Videó Szegedről

Színes program kavalkád várja a Szegedre látogatókat. Kérem, tekintse meg a rövidfilmet!

Bővebben

Videó Szegedről

Napfény, paprika, halászlé rövidfilm Szegedről.

Bővebben

Szegedi séták

„Csillag-pont” túra a Holdfényszállásról

Túrajavaslatunk ideális azok számára, akik nem szeretnék túl messzire elhagyni szálláshelyünket, illetve olyan nevezetességek iránt érdeklődnek, amelyek egy kellemes rövid sétával megközelíthetőek. Ezért a kisgyermekkel érkező családok és az idősebb korosztály számára kimondottan ajánljuk.

Szent István téri víztorony (oda út kb. 1 km, 14 perc)
Sajka u. – Munkácsy u. – Osztrovszky u. – Pusztaszeri u. – Sóhordó u. – Szent István tér
Szeged kiemelkedő építészeti emléke 1904-ben épült, hazánk első vasbeton-szerkezetű víztornyaként. A szecessziós stílusjegyekben gazdag épületet Zielinski Szilárd tervezte, kivitelezésekor a kor legmodernebb technikai megoldásait használták fel. Az ipartörténeti műemlék jelenleg is működik, a nagyközönség számára a kijelölt napokon látogatható. (Az időpontokról kérjük, érdeklődjön a recepción.) Az épületben továbbá szikvízmúzeum és fizikatörténeti kiállítás kapott helyet.

Felsővárosi Minorita templom és rendház (oda út kb. 450 m, 6 perc)
Sajka u. – Munkácsy u. – Szent György tér
A felsővárosi Szent Miklós minorita templom és rendház (Munkácsy u. 7.) 1767-ben épült, majd a 19. század végi tűzvész után a templomot felújították. A rendház kerítése mellett a barokk stílusú Kálvária szoborcsoportot, az udvaron pedig a Mária-szobrot csodálhatjuk meg. A szegedi rendházban a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola kollégiuma, majd a rendszerválás után az ismét működő Dugonics András piarista gimnázium kapott helyet 1999-ig.

Stefánia sétány és Roosevelt tér (oda út kb. 1,6 km, 20 perc)
Sajka u.–Zsótér u.– Maros u.– Glattfelder tér–Stefánia sétány– Roosevelt tér– Tisza-part
A várkert Szeged egyik legszebb fekvésű pihenőövezete, ahol nagy kiterjedésű park és játszótér várja a kikapcsolódni vágyókat. Itt találjuk a Mária Terézia kaput (1751), amely a hajdani vár épen maradt része. Nevével ellentétben börtönként majd istállóként használták, az árvíz után pedig vendéglő működött benne. Jelenleg múzeumként és kőtárként üzemel, a város felőli oldalán a régészek középkori templom alapjaira bukkantak. Érdemes megcsodálni a Stefánia szobrait! Erzsébet királyné carrarai márvány szobra a vármaradvány mellett található, Ligeti Miklós alkotása (1907). Dankó Pistát, a világhírű nótaszerzőt Margó Ede örökítette meg (1912.), a szobor az egykori Kass Szálló előtt áll (Dózsa u. és a Stefánia sarka). További alkotások állítanak emléket többek között a Hunyadiaknak, Móra Ferencnek, Tömörkény Istvánnak, Mikszáth Kálmánnak. Roosevelt téren áll a Közművelődési palota, amely 1896-ban a szegedi milleniumi ünnepségekre készült el. A klasszicizáló stílusú épületben működik ma a Móra Ferenc Múzeum, amelyben állandó és időszaki kiállításokat tekinthetünk meg.  Szeged Belvárosi híd alatt áthaladva jobbról a játszótér van, balról megtekinthetjük a szépséges Tisza-parti panorámát. Éppen ezt csodálja Juhász Gyula szoborként megörökített alakja.  A mellvéden kapott helyet a Tiszavirágzást ábrázoló alkotás.

Pick Szalámigyár és múzeum (oda út kb. 500 m, 7 perc)
Sajka u. – Bárka u. – Háló u. – Felső Tisza-part
A só szállítás útvonala egészen a római időktől a Tisza kanyarulatánál húzódott. Ennek egy kései emléke a szegedi Sóház (Felső-Tiszapart 15.). Emellett a Pick Szalámigyár épülete található, amelyben múzeum is működik. A Pick szalámi története 1869-ben kezdődött, amikor Pick Márk megalapította vállalkozását. 1885-ben nagyüzemi gyártásra álltak át, 1900-ban pedig a Felső- Tisza-partra költöztették a gyárat, ahol a hűvös tiszai levegő kiváló segítséget nyújtott az érleléshez. Családi hagyományként öröklődött a szalámi készítésének mestersége, termékeiket reklámozással tették ismertté. Ennek köszön-hetően a szegedi Pick szalámi a két világháború között világmárkává vált. Az 1950-es évektől a korszerű hűtéstechnika segítségével egész éves, folyamatos gyártást vezettek be, ekkortól csupán a téliszalámi elnevezése utal a szezonális jellegre. A Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeumban (Felső Tisza-part 10.) betekintést nyerhetünk a gyár történetébe, illetve megismerkedhetünk a paprikatermesztés hagyományaival. A Maros utca felől megközelíthető Pick márkaboltban lehetőségünk nyílik a kiváló termékek megvásárlására.

Anna fürdő (oda út kb. 1,1 km, 14 perc)
Sajka u. – Munkácsy u. – József Attila sgt.– Tisza L. krt. – Kálvin tér
Szeged városi gőzfürdő épülete a nagy árvíz után 1896-ban Steinhardt Antal és Lang Adolf osztrák építészek tervei alapján készült neoreneszánsz stílusban, török építészeti elemekkel gazdagítva. A műemléket 2004-ben teljes egészében, stílusjegyeit megőrizve újították fel. A híres forrásvízre 1927-ben találtak rá, majd igazolt gyógyhatása miatt gyógyvízzé minősítették. Az Anna-víz nevét apalackozását elnyert vállalkozó, Patzauer Dezső leányáról kapta. A gyógyvíz alkálihidrogén-karbonátos összetételénél fogva kiválóan alkalmas különféle mozgásszervi-, reumatológiai-, nőgyógyászati és bőrbetegségek kezelésére. Ivókúraként emésztési problémák orvoslására alkalmazzák.

Kis-Tisza utcai házak (oda út kb. 650 m, 8 perc)
Sajka u. – Háló u.– Maros u. – Kis-Tisza u.
Az szegedi nagyárvíz előttről megmaradt épületegyüttes (Kis-Tisza u. 8-12.) városképi jelentőségű. A Kis-Tisza utca és a Hajós utca sarkán találjuk az első ilyen házat, amelyen emléktábla is olvasható. Átkelve a Hajós utcán rögtön megérint minket a régmúlt hangulata.  Fölsőváros – a folyó közelsége miatt – hagyományosan a hajósok és halászmesterek lakóhelye volt. Ennek nyomát őrzik ezek a 19. századból származó, klasszicista stílusban épült házak is. Szegedi módos hajósgazdák egyike, Berta István a századfordulón városi képviselői tisztséget töltött be, ami jól mutatja a fölsővárosiak közösségben vállalt szerepét.

Újszegedi Liget (oda út kb. 2,5 km, 30 perc)
Sajka u. – Bárka u. – Háló u. – Felső Tisza-part – Bertalan híd – Temesvári krt. Újszegedi Liget – Torontál tér
Az első lépést az eredetileg bozótos terület rendezésére az 1850-es években tették.
A Népkertnek, majd a királynőről Erzsébet-ligetnek nevezett park az 1900-as évekre a szegediek közkedvelt pihenőhelye lett. A ligetben teniszpálya, szabadtéri színpad található, illetve a Játékok kertje nevet viselő szabadidő-centrum kerékpáros fogadóállomással. A Torontál téren- a liget Belvárosi híd felőli bejáratánál- áll a Szent Erzsébet római katolikus templom. Neogótikus stílusban épült 1910-ben, a bejárat mellett lévő öntöttvas díszkútfigura pedig a párizsi Durenne cég terméke.

Séta a múltba

történelmi emlékek (földrajzi elhelyezkedés szerint) Szeged belvárosában
az útvonal hossza körülbelül 4 km, 2 óra.

Sajka u. – Bárka u. – Háló u. – Felső Tisza-part a belváros felé indulva
A só szállítás útvonala egészen a római időktől a Tisza kanyarulatánál húzódott. Ennek egy kései emléke a szegedi Sóház (Felső-Tiszapart). Emellett a Pick Szalámigyár épülete található, amelyben múzeum is működik.

Felső Tisza-part – Stefánia – Várkert
A Tisza-parton sétálunk, ahol a bal oldalon a folyó szép ívű kanyarulata, jobb kéz felől a Stefánia park található Erzsébet királyné szobrával és a játszótérrel. A szegedi vármaradvány (Mária Terézia kapu, 1751.) napjainkban múzeum és kőtár. A helyreállított vízi bástya burkolatán a mai belváros és a lebontott vár alaprajza is megtalálható. Elhaladunk a Móra Ferenc Múzeum mellett, majd a Belvárosi híd alatt.

Roosevelt tér – Korányi Fasor – Tisza L. krt.
A Korányi fasort követve a Tömörkény Gimnázium és a klinikai épületek sorakoznak jobb oldalunkon. Elérjük az Árvízi emlékművet, melyet az 1879-es szegedi nagy árvíz századik évfordulóján állítottak.

+ kitérőt tehetünk az eredeti árvízszintet jelző emléktábláknál:
Szeged Feketesas utca 11., Mérey utca 18. , Hajnóczy utca 12. , Szent Miklós utca 15. - Gál utca 6. , Mátyás tér - Alsóváros, ferencesek templomának sekrestye ajtaja

Tisza L. krt. – Aradi vértanúk tere
A téren II. Rákóczi Ferenc lovas szobra és a szőregi csata emlékoszlopa látható, amely az 1849-es vesztes ütközetnek állít emléket. Az emlékoszlop mögött a volt piarista gimnázium és rendház épülete áll, amely ma az egyetem matematika tanszékének, a világhírű Bolyai Intézetnek a székhelye (Szeged Aradi vértanúk tere 1.). A Boldogasszony sugárút felett ível át a Hősök Kapuja, amely az I. világháború hősi hallottjainak emlékét őrzi. A boltív alatt látható freskó Aba-Novák Vilmos munkája, amelyet kényszerűségből évtizedekig vakolat rejtetett.

Aradi vértanúk tere – Rerrich Béla tér
Az 1956-os forradalom emlékműve Melocco Miklós 1997-es alkotása. A valós emberekről mintázott alakok között felismerhető többek között az ifjú Latinovits Zoltán, Danner János a szegedi forradalom mártírja, illetve maga a szobrász is.

Rerrich Béla tér – Dóm tér
A Dóm előterében, Szeged első építészeti emléke, a középkorból származó Dömötör-torony található. A Fogadalmi templom építése a nagy árvíz után, a város újjáépítésére tett fogadalomhoz fűződik. Az 1913-ban megkezdett építkezést megszakította a világháború, végül 1930-ban szentelték fel a neoromán stílusú templomot. A dómmal szemközti épületen van a hazánkban egyedülálló zenélő óra, amely minden nap kétszer dallamot játszik és láthatóvá válnak a híres egyetemi alakok (12.15-kor és 17.45-kor). Nyaranta a Dóm téren kerül megrendezésre a Szegedi Szabadtéri Játékok, amelynek első előadását 1931-ben tartották. A Dóm teret övező árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnok kapott helyet, amely a magyar történelem, irodalom, művészet, tudomány jeles alakjainak állít méltó emléket.

Dóm tér – Eötvös u. – Árpád tér – Dugonics tér
A kolozsvári egyetemet 1921-ben költöztették át Szegedre. Az impozáns Dugonics-téri épület ma a Szegedi Tudományegyetem Rektori hivatalának ad otthont (Dugonics tér 13.). A zenélő szökőkút mögött áll Dugonics Andrásnak, Szeged híres szülöttének szobra, kezében Etelka című regényével.

Dugonics tér – Tisza L. krt.
A Reök Palota (Tisza L. krt. 56.) a szecesszió egyik szegedi remekműve, ahol ma a Regionális Összművészeti Központ, valamint kávéház működik. Érdemes betérni, és a lépcsőházban felfelé tekintve gyönyörködni a lépcsőkorlát virágrengetegében. A szegediek által Lófarának nevezett kis téren található a 3. honvéd huszárezred hősi emlékműve, amely az első világháború halottai előtt tiszteleg.

Tisza L. krt. – Kölcsey u. – Kárász u. – Klauzál tér
Útközben az árvíz után újjáépült Szeged építészetét csodálhatjuk meg. A műemlék épületekben bővelkedő Kárász utca környékén néhány, a nagy árvíz előttről épen maradt házat is találunk. Ilyen a Klauzál téren álló Kárász-ház (Klauzál tér 5.), amelynek erkélye arról nevezetes, hogy innen mondta utolsó magyarországi beszédét Kossuth Lajos 1849 júliusában.

Klauzál tér – Kiss Menyhért u. – Széchenyi tér
A Kiss Menyhért utca és a Széchenyi tér sarkán található az 1810-ben épült Grünn Orbán ház (Széchenyi tér 13.), ahol az első szegedi nyomda működött a 19. században. (Eredeti kovácsoltvas erkélyét az ún. Attila fej díszíti.) A néphagyomány szerint Haynau a Városháza tornyából követte a szőregi csata eseményeit, amikor egy, a magyar táborból eltévedt ágyúgolyó a feje fölött a toronyba fúródott. Ezt sokáig kincsként őrizték a helyiek. A Sóhajok hídja (amely a Városházát köti össze a szomszédos Bérpalotával) 1883-ban épült Ferenc József király látogatása alkalmából. A Széchenyi tér Vörösmarty u. felőli sarkán áll IV. Béla király bronz lovas szobra, aki 1246-ban városi rangra emelte Szegedet.

Séta a múltba

történelmi emlékek (időrendben) Szeged belvárosában
az útvonal hossza körülbelül 5 km, 2-3 óra.

Sajka u. – Bárka u. – Háló u. – Felső Tisza-part  a belváros felé indulva
A só szállítás útvonala egészen a római időktől a Tisza kanyarulatánál húzódott. Ennek egy kései emléke a Sóház (Felső-Tiszapart). Emellett a Pick Szalámigyár épülete található, amelyben múzeum is működik.

Stefánia –Vörösmarty u. – Széchenyi tér
A Széchenyi tér Vörösmarty u. felőli sarkán áll IV. Béla király bronz lovas szobra, aki 1246-ban városi rangra emelte Szegedet.

Széchenyi tér – Wesselényi u. (balról a Szegedi Nemzeti Színház, jobbról a Belvárosi mozi épülete) – Stefánia – Várkert
A szegedi vármaradvány (Mária Terézia kapu, 1751.) napjainkban múzeum és kőtár. A helyreállított vízi bástya burkolatán a mai belváros és a lebontott vár alaprajza is megtalálható.

Móra Ferenc Múzeum – Vár u. – Híd u. – Kiss Menyhért u. – Széchenyi tér
A Kiss Menyhért u. és a Széchenyi tér sarkán található az 1810-ben épült Grünn Orbán ház (Széchenyi tér 13.), ahol az első szegedi nyomda működött a 19. században. Eredeti kovácsoltvas erkélyét az ún. Attila fej díszíti. A néphagyomány szerint Haynau a Városháza tornyából követte a szőregi csata eseményeit, amikor egy, a magyar táborból eltévedt ágyúgolyó a feje fölött a toronyba fúródott. Ezt sokáig kincsként őrizték a helyiek. A Sóhajok hídja (amely a Városházát köti össze a szomszédos Bérpalotával) 1883-ban épült Ferenc József király látogatása alkalmából.

Széchenyi tér – Kárász u. – Klauzál tér
Szeged építészetének gyöngyszemeit csodálhatjuk meg a Széchenyi tér körül, illetve a Kárász utcán. A Klauzál téren álló Kárász-ház (Klauzál tér 5.) erkélye arról nevezetes, hogy innen mondta utolsó magyarországi beszédét Kossuth Lajos 1849 júliusában.

Klauzál tér – Kárász u. – Dugonics tér – Árpád tér – Jókai u.– Aradi vértanúk tere
A téren II. Rákóczi Ferenc lovas szobra és a szőregi csata emlékoszlopa látható, amely az 1849-es vesztes ütközetnek állít emléket. Az emlékoszlop mögött a volt piarista gimnázium és rendház épülete áll, amely ma az egyetem matematika tanszékének, a világhírű Bolyai Intézetnek a székhelye (Aradi vértanúk tere 1.).

Aradi vértanúk tere – Tisza L. krt. – Korányi fasor
Az Árvízi emlékművet az 1879-es szegedi nagy árvíz századik évfordulóján állították.

+ kitérőt tehetünk az eredeti árvízszintet jelző emléktábláknál: Szeged Feketesas utca 11. , Mérey utca 18. , Hajnóczy utca 12. , Szent Miklós utca 15. - Gál utca 6. , Mátyás tér - Alsóváros, ferencesek templomának sekrestye ajtaja

Korányi fasor – Somogyi u. – Zrínyi u. – Kölcsey u. – Tisza L. krt.
Útközben az árvíz után újjáépült Szegedet csodálhatjuk meg: középületek, paloták sorakoznak. A Reök palota (Tisza L. krt. 56.) a szecesszió egyik szegedi remekműve, ahol ma a Regionális Összművészeti Központ, valamint kávéház működik. Érdemes betérni, és a lépcsőházban felfelé tekintve gyönyörködni a lépcsőkorlát virágrengetegében. A szegediek által Lófarának nevezett kis téren található a 3. honvéd huszárezred hősi emlékműve, amely az első világháború halottai előtt tiszteleg.

Tisza L. krt. – Dugonics-tér
A kolozsvári egyetemet 1921-ben költöztették át Szegedre. Az impozáns Dugonics-téri épület ma a Szegedi Tudományegyetem Rektori hivatalának ad otthont (Dugonics tér 13.). A zenélő szökőkút mögött áll Dugonics Andrásnak, Szeged híres szülöttének szobra, kezében Etelka című regényével.

Dugonics tér – Somogyi u. – Zrínyi u. – Eötvös u. – Dóm tér
A Dóm előterében, Szeged első építészeti emléke, a középkorból származó Dömötör-torony található. A FOGADALMI TEMPLOM építése a nagy árvíz után, a város újjáépítésére tett fogadalomhoz fűződik. Az 1913-ban megkezdett építkezést megszakította a világháború, végül 1930-ban szentelték fel a neoromán stílusú templomot. A dómmal szemközti épületen van a hazánkban egyedülálló zenélő óra, amely minden nap kétszer dallamot játszik és láthatóvá válnak a híres egyetemi alakok (12.15-kor és 17.45-kor). Nyaranta a Dóm téren kerül megrendezésre a Szabadtéri Játékok, amelynek első előadását 1931-ben tartották. A Dóm teret övező árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnok kapott helyet, amely a magyar történelem, irodalom, művészet, tudomány jeles alakjainak állít méltó emléket.

Dóm tér – Rerrich Béla tér
Az 1956-os forradalom emlékműve Melocco Miklós 1997-es alkotása. A valós emberekről mintázott alakok között felismerhető többek között az ifjú Latinovits Zoltán, Danner János a szegedi forradalom mártírja, illetve maga a szobrász is.


Szegedi szecessziós séta

az útvonal hossza körülbelül 4,4 km, 2-3 óra.

A XIX. század végétől jellemző szecessziós építészet lényege, hogy a szabályok kötöttségéből kiszakadva egy új, szabad forma szülessen, amely a történeti stílusoktól különbözik. Előszeretettel jelenítette meg a természet, főként a növényvilág stilizált motívumait. A művészeti irányzatra jellemző a lágy, gömbölyded formák és az élénk színek használata.

Hazánkban a szecesszió építészetének legfontosabb képviselője Lechner Ödön volt, aki a magyar népművészet és a keleties díszítőelemek beépítésével egyedi építészeti irányvonalat alkotott. Ezt követte Magyar Ede, akinek munkássága nagyban befolyásolta Szeged építészeti arculatát. Fő műve a Reök palota, amelyen a francia és belga Art Nouveau hatása fedezhető fel, ezért nem csupán Magyarországon, de európai szinten különleges értéket képvisel.

Sajka u. – Munkácsy u. – Osztrovszky u. – Szent István tér
Szeged Szent István terén áll már 1904 óta hazánk legrégebbi vasbeton víztornya, mely szecessziós stílusban épült, ma ipartörténeti műemlék, amely jelenleg is működik. A szegediek Öreg Hölgynek becézik.
 

Szent István tér – Szt. Mihály u. – Tisza L. krt.
A Gróf Palota(Tisza L. krt. 18-20.) impozáns épülete 1913-ban készült el, a szecessziós stílusjegyek mellett magyaros és keleti ornamentika teszi különlegessé.

Tisza L. krt. – Kálvin tér
A Református palotát (Kálvin tér 2.) Magyar Ede tervezte, 1912-ben készült el.

Kálvin tér – Tisza L. krt. – Kossuth L. sgt. – Tábor u.
A Goldschmidt-ház (Tábor u. 4. ) szintén Magyar Ede nevéhez fűződik (1905.), ám az 1950-es években az emeletráépítés következtében homlokzata megrongálódott. Érdemes azonban betérni a lépcsőházba, mert a főbejárat mögött megőrzött állapotban találhatók a kapualj díszítményei.

Tábor u. – Bartók tér – Bólyai J. u. – Hajnóczy u.
Az Új Zsinagóga Baumhorn Lipót tervei alapján 1903-ban készült el. A szecessziós remekmű hazánk második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája.

Hajnóczy u. – Gutenberg u. – Tisza L. krt.
A Reök palota (Tisza L. krt. 56.) Magyar Ede legismertebb szegedi alkotása, kovácsoltvas díszei magával ragadóak. A lépcsőházban felfelé tekintve megcsodálhatjuk a korlát virágrengetegét.

Tisza L. körutat követve
eljutunk a Szentháromság utca és az Aradi vértanúk terének sarkára. Itt áll a Raichl palota, más néven Vadász ház (Szentháromság u. 2.), amelyben ma a Ságvári Endre Gimnázium működik.

Aradi vértanúk tere – Jókai u. – Árpád tér – Dugonics tér- Kárász u.
A Dugonics tér és a Kárász u. sarkán található, Szeged második háromemeletes háza, az UNGAR- MAYER- HÁZ (Kárász u. 16.), amelynek sarokkupolája a környező épületek fölé magasodik. A szintén Magyar Ede tervezte palotában működött az 1920-as években a Korzó kávéház, többek között József Attila kedvelt helye volt Szegeden.

Kárász u. – Klauzál tér – Széchenyi tér – Híd u. – Roosevelt tér – Stefánia
Útközben elhaladunk a Széchenyi tér, a Móra Ferenc Múzeum, majd a Szegedi Nemzeti Színház épülete mellett. Jobb oldalon a parkban Erzsébet királyné gyönyörű szobra áll. A Kass Vigadó csodálatos épülete előtt található Dankó Pista szobra aki 1858- ban Szeged-Fölsőtanyán született. A szecessziós alkotás a világhírű prímást hegedűjével ábrázolja.

Stefánia – Dózsa u.
A szobor mögött már látható is sétánk utolsó állomása, a Deutsch palota (1901, Dózsa u. 2.). A magyaros szecesszió remekét Erdélyi Mihály tervezte, de majolika díszítésű homlokzatának kialakítása Lechner Ödön nevéhez fűződik.
 

Egyházas Szeged

az útvonal hossza körülbelül 5 km, 2-3 óra.

Sajka u. – Munkácsy u. – Szent György tér
A felsővárosi Szent Miklós minorita templom és rendház (Munkácsy u. 7.) 1767-ben épült, majd a 19. század végi tűzvész után a templomot felújították. A rendház kerítése mellett a barokk stílusú Kálvária szoborcsoportot, az udvaron pedig a Mária-szobrot csodálhatjuk meg. A rendházban a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola kollégiuma, majd a rendszerválás után az ismét működő Dugonics András piarista gimnázium kapott helyet 1999-ig.

Szent György tér – József Attila sgt. – Tisza L. krt.
A Tisza L. krt. 16. szám alatt találjuk az aprócska evangélikus templomot, amely neoromán stílusban épült 1882-ben.

Tisza L krt. – Kálvin tér
A körúton továbbhaladva elérjük a Kálvin téri református templomot, amelyet a szegediek kakasos templomnak hívnak. Schulek Frigyes tervei alapján 1884-ben épült, gótikus elemeket is felvonultató romantikus stílusban. A háromlevelű lóhere alaprajzú templom különlegessége az oldaltorony és a huszártorony. A tér szemközti oldalán látható az Anna Gyógy- és Termálfürdő Szeged figyelemre méltó műemlék épülete.

Kálvin tér – Madách u. – Lechner tér
A Szent Rozália kápolna eredetileg a Belvárosi templom (Dömötör-templom, mai Dóm tér környéke) előtt állt, többszöri átépítés után került mai helyére, a Lechner térre. A barokk stílusú kápolna 1929 óta görög katolikus templomként működik. A teret Lechner Lajosról nevezték el, aki a nagy árvíz utáni újjáépítés egyik fő tervezője volt.

Lechner tér – Vadász u. – Kossuth Lajos sgt. – Szent Rókus tér
Útközben a Kossuth L. sgt. és a Nagykörút kereszteződésénél az Anatómiai Intézet előtt haladunk el. A szemközti oldalon a rókusi általános iskola 1930-ban átadott épülete áll. (Az iskola avatási ünnepségén Horthy Miklós és Klebelsberg Kunó is részt vett. ) A Szent Rókus templom helyén a pestis elleni fogadalomból emelt kápolna állt, erre utal a főoltár képe is (Szent Rókus a pestises betegek között). A neogótikus stílusban épült kéttornyú rókusi templomot 1911-ben szentelték fel.

Szt. Rókus tér – Kossuth Lajos sgt. – Török u. – Bartók tér – Jósika u. – Hajnóczy u.
A Hajnóczy u. 12 szám alatt található a régi zsinagóga, amely klasszicista stílusban épült 1843-ban. Az épületen magyar és héber nyelvű emléktábla jelzi az 1879-es nagy árvíz szintjét. A régi zsinagóga mellett elhelyezkedő Új Zsinagóga Baumhorn Lipót tervei alapján 1903-ban készült el. A szecessziós remekmű hazánk második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. Figyelemre méltó az épület kupolaszerkezete, külső és belső díszítése, festett üvegablakai.

Hajnóczy u. – Bólyai J. u. – Gogol u. – Dáni u.
Folytatjuk sétánkat Szeged belvárosában, és elérjük a Dáni utca 3. szám alatti jezsuita templomot. A környező lakóházak közé beékelődő, neobarokk stílusú épületet Szent József tiszteletére szentelték fel 1931-ben.

Dáni u. – Béke u. – Földváry u. – Honvéd tér
Érdemes megállnunk egy pillanatra a Dáni u. és a Kálvária sgt. találkozásánál. A sarokerkélyes, copf stílusú műemlék Dáni-ház (Dáni u. 7. ) 1820-ban épült, tervezője valószínűleg Szeged főmérnöke Vedres István. A Honvéd- térre érve a református templomot pillantjuk meg, amely 1947-ben épült. A klinkertéglás épületet Borsos József tervezte, az üvegablakok és a bejárat felett látható mozaik Gáborjáni Szabó Gábor nevéhez fűződik. A teret az 5. honvéd gyalogezred egykori laktanyájáról nevezték el, amely ma lakóházként funkcionál (Honvéd tér 6.).

Amennyiben szívesen tennének egy kitérőt az 500 éves alsóvárosi ferences templomhoz, a következő útvonalat javasoljuk: (a kitérő oda-vissza kb. 3 km hosszú, 30-40 perces séta)

Honvéd tér–Zászló u.–Tisza L. krt.–Aradi vértanuk tere–Szentháromság u.–Mátyás kir. tér
A körút szemközti oldalán a szegedi Nagyáruház épülete magasodik. Majd befordulunk a Szentháromság utcába, amely Szeged legrégebbi utcája (neve először az 1522. évi tizedjegyzékben szerepel). A Mátyás téren álló Havi Boldogasszony templom a késő gótikus építészet igen jelentős alkotása. A templomot 1503-ban szentelték fel, barokk kori berendezése figyelemre méltó. A torony és a rendház mai formáját a 18. században nyerte el. A kolostor és a templom megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges (+36-62/442-384).

Visszatérés a belvárosba: Mátyás király tér – Szent Ferenc u. – Boldogasszony sgt. – Aradi vértanuk tere

Honvéd tér – Zászló u. – Tisza L. krt. – Aradi vértanuk tere – Dóm tér
Elérkeztünk Szeged legmonumentálisabb egyházi épületéhez, a Fogadalmi templomhoz. A Dóm előterében, a város első építészeti emléke, a középkorból származó Dömötör-torony található. Az 1879-es nagy árvíz szinte egész Szegedet elpusztította, az ekkor, a város újjáépítésére tett fogadalomból született meg a Dóm. Az 1913-ban megkezdett építkezést megszakította a világháború, végül 1930-ban szentelték fel a neoromán stílusú templomot. Öt harangjának egyikét hazánk 2. legnagyobb harangjaként tartják számon, és itt található Európa egyik legnagyobb templomi orgonája is. A dómmal szemközti épületen van a hazánkban egyedülálló zenélő óra, amely minden nap kétszer dallamot játszik és láthatóvá válnak a híres egyetemi alakok (12.15-kor és 17.45-kor). Nyaranta a Dóm téren kerül megrendezésre a Szabadtéri Játékok, amelynek első előadását 1931-ben tartották. A teret övező árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnok kapott helyet, amely a magyar történelem, irodalom, művészet, tudomány jeles alakjainak állít méltó emléket.

A Dóm tér északi oldalán található a Görökgkeleti Szerb templom, amelyet 1778-ban Szent Miklósnak szenteltek föl. A barokk stílusú templom ikonosztáza országosan kiemelkedő értéket képvisel. A szegedi szerb kisebbség a török időktől növekedett, a 18-19. században jelentős szerepre tettek szert a város gazdasági életében.

Honvéd tér – Zászló u. – Tisza L. krt. – Aradi vértanuk tere – Dóm tér

Elérkeztünk Szeged legmonumentálisabb egyházi épületéhez, a Fogadalmi templomhoz. A Dóm előterében, a város első építészeti emléke, a középkorból származó Dömötör-torony található. Az 1879-es nagy árvíz szinte egész Szegedet elpusztította, az ekkor, a város újjáépítésére tett fogadalomból született meg a Dóm. Az 1913-ban megkezdett építkezést megszakította a világháború, végül 1930-ban szentelték fel a neoromán stílusú templomot. Öt harangjának egyikét hazánk 2. legnagyobb harangjaként tartják számon, és itt található Európa egyik legnagyobb templomi orgonája is. A dómmal szemközti épületen van a hazánkban egyedülálló zenélő óra, amely minden nap kétszer dallamot játszik és láthatóvá válnak a híres egyetemi alakok (12.15-kor és 17.45-kor).

Nyaranta a Dóm téren kerül megrendezésre a Szabadtéri Játékok, amelynek első előadását 1931-ben tartották. A teret övező árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnok kapott helyet, amely a magyar történelem, irodalom, művészet, tudomány jeles alakjainak állít méltó emléket.

A Dóm tér északi oldalán található a Görökgkeleti Szerb templom, amelyet 1778-ban Szent Miklósnak szenteltek föl. A barokk stílusú templom ikonosztáza országosan kiemelkedő értéket képvisel. A szegedi szerb kisebbség a török időktől növekedett, a 18-19. században jelentős szerepre tettek szert a város gazdasági életében.

Szegedi séta a napsugaras Alsóvároson

Az útvonal hossza körülbelül 3 km /részben autóbusszal/2,5-3 óra

Sétánk során megismerjük a szegedi városrész nevezetességeit, amelyek egyedülálló értéket képviselnek mind városi, mind pedig országos szinten. Amennyiben a Holdfényszállásról indulnak, javasoljuk, hogy az út egy részét autóbusszal tegyék meg az útvonal hossza miatt (buszjegyet a Sajka utcai kisboltban vehetnek kedves vendégeink).

Sajka u. – Római krt. (Szilléri sgt.)
autóbusz megálló:
• 11-es számú autóbusz a Személy pályaudvar felé
• Leszállás a Szent Ferenc utca megállónál

Szent Ferenc u. – Mátyás király tér
A Mátyás király téren áll a Ferencesek Temploma, amely a késő gótikus építészet igen jelentős alkotása. A templomot tévesen Mátyás templomként is emlegették- a tér elnevezése miatt- ezért került a külső oldalfalra Mátyás király bautzeni domborművének másolata 1931-ben. Valójában a templomot 1503-ban Havi Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az augusztus 5-ei havi búcsú napja ma is fontos esemény a közösség számára. Érdemes megtekinteni a templom barokk kori berendezését: a szószéket, a fő és mellékoltárokat, valamint a freskók is figyelemreméltóak. A bejáratnál jobb oldalon található a híres Fekete Mária, a czestochowai kegykép másolata, Morvai András szegedi festő alkotása (1740). Érdekesség, hogy a templom sekrestyeajtaján ma is olvasható a várost szinte teljesen elpusztító 1879-es Nagyárvíz szintjelölése. A ferences templom tornya és a rendház mai formáját a XVIII. században nyerte el. A rendház egyházművészeti gyűjteménye olyan értékes darabokat foglal magába, mint például a szigorú inkvizítor, Marchiai Szent Jakab széke a XVI. századból. Befejeződött a templom és a rendház turisztikai célú fejlesztése, amelynek során kialakításra kerülő látogatóközpont célja az épületegyüttes történelmének és építészeti értékeinek bemutatása. Interaktív kiállítás keretében hamarosan betekintést nyerhetünk a ferences szerzetesek életébe. A kolostor és a templom meglátogatásához előzetes bejelentkezés szükséges (+36-62/442-384). A rendház mellett nagy területű, füves játszóteret alakítottak ki. Ezzel átellenben található a nemrégiben felújított Alsóvárosi Kultúrház (Rákóczi u. 1.), amelynek fenntartója a Ferences Plébánia. A Mátyás tér szobrai is érdekesek. Virág József alkotása (1991.) a ferences rend magalapítóját, Assisi Szent Ferencet a farkassal ábrázolja. A templom főbejárata előtt látható Segítő Szűz Mária barokk szobra, amely az 1750-es években készült, 2007-ben pedig felújították. A Mátyás tér Földmíves utca felőli oldalán található Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” szobra (Kalmár Márton, 1989.). A szegedi néprajz és művelődéstörténet legendás kutatójának szülőháza Alsóvároson, a közeli Pálfy utcában állt.

Mátyás király tér – Földmíves u. – Szabadsajtó u. – Pásztor u.
Bálint Sándor szobrának irányába indulunk tovább és elhagyjuk a Mátyás teret. A Földmíves utca elnevezése az alsóvárosiak hagyományos foglalkozására utal. A Pásztor utca 39. szám alatti Váradi ház a máig megmaradt napsugárdíszes házak egyik legszebbike. Homlokzati díszei külön figyelmet érdemelnek. A napsugár díszítőelem használata a szegedi táj jellegzetessége, amely a barokk istenszem motívumból ered. A hagyomány szerint a napsugárdísz megóvja a ház lakóit minden gondtól és bajtól. Az oromdíszítés jellegzetessége, hogy a padláslyukból háromszög alakban áradnak szét a napsugarak, hasonlóan a Szentháromság ábrázolásához. A Nagyárvíz pusztításakor a város házainak-így a napsugaras házaknak is- többsége összedőlt. Az újjáépítés során Lechner Lajos a hagyományok megőrzése céljából mintatervekben népszerűsítette a napsugaras díszítést. Ennek köszönhetően sok ilyen ház épült, nem csupán itt, hanem más szegedi városrészekben (pl. Móraváros, Fölsőváros, Tápé), illetve a környező falvakban is. Ám a legtöbb és legjobb állapotban megőrzött napsugárdíszes épület Alsóvároson található.

Pásztor u. – Nyíl u.
A Pásztor utcáról a Nyíl utcára fordulva szintén városképi jelentőségű házakat találunk. A Nyíl u. 43. szám alatt álló napsugaras parasztház 1880-ban, a Nagyárvíz után épült. Eredeti állapotában soros elrendezésű, háromosztatú, alápincézett tipikus alföldi lakóház. Itt alakították ki 2010-ben az Alsóvárosi Tájházat, amelyben a Bálint Sándor munkásságát bemutató kiállítás is helyet kapott. Segítségével megismerkedhetünk az Alföld népi társadalmának életével, hagyományaival és vallásos szokásaival. Fontos megemlítenünk, hogy a híres szegedi fűszerpaprika termesztésének és feldolgozásának központja Alsóváros volt. A paprikaőrlemény a 18. század második felétől lett a magyar konyha fontos, és igen kedvelt fűszere. A paprikamunka komoly összefogást és munkamegosztást igényelt a termesztéssel foglalkozó családok részéről, és a közösségi élet meghatározó elemévé vált. Emellett az tette a szegedi paprikát igazán híressé, hogy Szent-Györgyi Albert vegyészprofesszor kísérletei során ebben mutatta ki először nagy mennyiségben a C-vitamint, amiért élettani-orvosi Nobel díjat kapott.

Nyíl u. – Pálfy u. – Dobó u .– Bem u. – Szent Ferenc u. – Indóház tér
A szegedi személypályaudvar (Nagyállomás) épületéhez érünk. Ennek helyén először 1854-ben épült állomás, amikor a Cegléd-Szeged vonal megnyitásával a vasút elérte Szegedet. A mai, Pfaff Ferenc vasúti építész által tervezett és 1902-ben átadott épületet 2006-ban felújították. A klasszicizáló stílusú, kétszintes állomásépület elnyerte az UNESCO Műemlékvédelmi világszervezetének (ICOMOS) díját.

Visszatérés a Holdfényszállásra
a 11-es jelzésű autóbusszal, amelyre az Indóház téren (Személy pályaudvar) tudunk felszállni.

Szegedi Kocsma-kalauz

Azon vendégeink számára nyújt segítséget az alábbi összefoglalás, akik szeretnék megismerni a turisztikai látványosságokon túl Szeged éjszakai, bulizós arcát is. Igyekeztünk olyan célpontokat összegyűjteni, amelyek egyedi színfoltok, pénztárcabarát árakkal. Feltüntettük az egyes állomások közötti távolságokat és a megtételükhöz szükséges időt. A bemelegítés után számos lehetőség kínálkozik az este folytatására, különféle zenés szórakozóhelyeket ajánlunk a kisebb-nagyobb társaságok figyelmébe. Jó szórakozást kívánunk!

Alapozáshoz: Jazz kocsma
Sajka u.- Munkácsy u.- Festő u.- Kálmány Lajos u. 14. (200 m, 2 perc) Az alternatív zenés klub sok szeretettel és baráti árakkal várja a szomjazókat. Nyitva tartás hétfő-csütörtök: 17-24 óra, péntek-szombat: 17-02.

Betérő 1: Fülig Jimmy Söröző
Kálmány Lajos u.- József Attila sgt. 13. (350 m, 4 perc) Egy csocsó-meccs erejéig térjünk be Jimmyhez, ahol az aktuális futball mérkőzés közvetítésébe is bekukkanthatunk.

Betérő 2: Zápor József kávézója
József Attila sgt.- Glattfelder térnél átkelünk a Tisza L. körúton- Stefánia sétány- Dózsa Gy. utca kis szakasza- Vörösmarty u. – Deák F. u. 15. (800 m, 10 perc) A pincekocsma nevéhez híven egy igazi, ám félbevágott Zaporozsecet találunk a falon, és rengeteg, a szocialista múltról tanúskodó berendezési és használati tárgyat. Igazi időutazást tehetünk a tágas helyiségben, ahol minden rendelkezésre áll a kellemes szórakozáshoz.

Buli helyszínek

• RETRO Club
Deák F. u- Wesselényi u.- Széchenyi tér 3. (200 m, 2 perc) Zenés-táncos szórakozóhely, ahol garantált a trendi muzsika és a fergeteges hangulat. A különféle tematikával megrendezett partik nem csupán a húsz év körüli korosztály körében népszerűek.

• Jate-klub
Deák F. u.- Híd u.- Kelemen u.- Zrínyi u.-Eötvös u.- Árpád tér (700 m 8 perc) A szegedi egyetemi klub 1973-tól szerves része a fiatalok hétköznapjainak. Napközben kávézóként működik, esténként pedig koncertek, kari bulik és egyéb kulturális programok helyszíne. A klub 2011 szeptemberében költözött vissza a Szegedi Tudományegyetem központi épületének alagsorába, amelyet teljesen felújítottak és korszerűsítettek.


• SING-SING
Deák F. u.- Vár u.- Híd u.- Széchenyi tér- Nagy J. u.- Attila u. (Bartók tér mellett végig)- Londoni krt.- Mars tér C pavilon (1,2 km, 14 perc) Szeged klasszikus értelemben vett diszkója, ahol a legmenőbb DJ-k fokozzák a hangulatot.

• Tisza DOKK
Deák F. u.- Vörösmarty u.- Dózsa Gy. u.- Stefánia- Huszár Mátyás Rakpart (800 m, 10 perc) A helyszín nem más, mit egy úszóház, ahol péntek és szombat este változatos zenei kínálattal várják a szórakozni vágyókat. A szórakozó hely különleges koktélokat kínál, és Tisza-parti panorámával várja vendégeit.

Megéheztél?

Az alábbi éjjel is nyitva tartó egységek közül választhatsz:

• Boci Tejivó
Zrínyi u. 2. Az ételbárban 0-24 óráig széles választékkal várják az éhes és megpihenni vágyó vendégeket.

• Aradi („Budi” büfé) 
Aradi vértanúk tere Nem szabad megijedni a becenévtől, mert bár a kis büfé helyén régen nyilvános WC működött, azóta bizony sok idő eltelt. Mai formájában pedig akár életet is menthet egy finom hot-doggal vagy hamburgerrel, amit kedvező áron kínálnak.

• McDonald's gyorsétterem
Kárász u. 11. Ha ismerős standard menüre vágysz, látogass el a „Mekibe”, ami a hajnali órákban garantáltan más hangulattal és vendégkörrel bír, mint napközben.

Levezetésként ajánljuk

• Planet Hollywood
Petőfi S. sgt. 13. A játék és billiárd teremmel felszerelt vendéglátó egység non-stop nyitva tartással üzemel. Sőt, ha kedvünk támad egy kis karaoke-hoz, itt megtehetjük (csütörtöktől szombatig 23-04 óráig).

• Mignon pub
Kossuth L. sgt. 6. A jól sikerült este zárásához ideális hely, ami hétfőtől szombatig reggel 4 óráig nyitva tart.
 

A kiadványt készítette a Holdfényszállás