Szögedi titkok

A Széchenyi téri borfesztivál idén május 18-27. között vonultatja fel a legjobb magyar borászatok kínálatát. A szervezők célja a minőségi borok fogyasztásának népszerűsítése, emellett igazi gasztronómiai élményeket ígérnek. A szegedi fesztivál programkínálata minden korosztály számára kikapcsolódási lehetőséget nyújt, esténként változatos zenei stílusokat képviselő koncerteken vehetünk részt több belvárosi helyszínen. Ezekről részletes információ május elején várható.

A város első állandó közúti hídja a nagy árvíz után, 1883-ban épült. Tervezője Feketeházy János vasúti mérnök, kivitelezője pedig a híres francia Eiffel cég volt. A vashíd hídfőjében álló kis épületek a hídvám szedésére szolgáltak. Érdekesség, hogy az 1910-es években a hídon villamos is járt. Sajnos a szögedi öreg híd az 1944-es bombázások áldozatául esett. Utódja, a mai Belvárosi híd, mely az ország második legnagyobb vasbeton alapjával rendelkezik, 1948-ban készült el. A híd Szeged felőli lábánál ma is látható az egykori Eiffel-féle híd talapzata, két oldalról a hídvámházak megmaradt alapjaival.

A jellegzetes szegedi palotasor a Roosevelt tér Híd utca felőli sarkánál kezdődik, és az egykori vár területén húzódik a Tisza mentén. A tér leghangsúlyosabb épülete a Közművelődési palota, amely 1896-ban a millenniumi ünnepségekre készült el, klasszicizáló stílusban. Ebben működik ma a Móra Ferenc Múzeum, mögötte pedig a vármaradvány, a hajdani Mária Terézia kapu található, amely 1751-ben épült. Nevével ellentétben börtönként majd istállóként használták, az árvíz után pedig vendéglő (kioszk) működött benne. Jelenleg múzeumként és kőtárként üzemel, a város felőli oldalán a régészek középkori templom alapjaira bukkantak. A Stefánia eklektikus házsorának városképi jelentőségű épülete a Szegedi Nemzeti Színház. A Fellner és Helmer cég által 1883-ban elkészített színház 1885-ben leégett, az eredeti tervek felhasználásával építették újjá. Méltatlanul elhanyagolt az egykori Kass Vigadó épülete, amelyben 1898-as átadásától Kass János vendéglője működött. Később szállodával bővítették és 1934-től Hungária néven üzemelt. A Stefánián végighaladva még számos építészeti remeket tekinthetünk meg, melyek sorát a Kőrösy József Szakközépiskola, illetve a Radnóti Miklós Gimnázium épülete zárja.

A szögedi papucs hagyománya

Valójában sok idő telt el, mire a papucs a szögediek népszerű viseletévé vált. A nagy árvíz után ugyanis a legtöbb utcát kikövezték, tehát nem volt már szükség a nehézkes csizmára és bocskorra, amelyek helyét fokozatosan átvette a színpompás papucs. A XIX. század végére az alacsony sarkú lábbelit közel ötven mester készítette és árulta a város főterén lévő nagypiacon. Napjainkban csupán egyetlen papucsos maradt, aki őrzi a régi hagyományokat. Sallay Tibor Kiss Ernő utcai műhelyében bárki betekintést nyerhet ennek az iparművészeti kincsnek a készítésébe. A szögedi papucs legfontosabb jellegzetessége a hímzése, amelyet eredetileg kézzel készítettek. Ezen a vidékre jellemző mezei virágok szerepelnek, főként a pipacs, a búzavirág, búzakalász és a gyöngyvirág. Mi sem bizonyítja jobban, mennyire közkedvelt viselet volt, mint hogy a Fogadalmi templom központi freskóján Szűz Máriát is szögedi papucsban ábrázolták.

A kora középkorból ránk maradt torony

Maga a Dömötör torony is kiemelkedő Szegedi emlék, amelyre a régi templom lebontásakor találtak rá, annak egyik tornyába falazva. Román stílusú alapja XI. századból való, kora gótikus fölső része pedig a XII-XIII. századból származik. A dóm építésének kis híján a Dömötör torony is áldozatául esett, de végül 1926-ban, részben eredeti téglákból restaurálták az épületet. A toronybelső falait Aba-Novák Vilmos vallási témájú freskói díszítik. Belül keresztelőmedence található, a toronyba vágott vasajtó pedig az „élet kapuja” címmel a katolikus jelképeket ábrázolja.

Juhász Gyula szülőházának titka

A költő Tisza- parti szülőházának helyén ma a sebészeti klinika épülete áll. Kevesen tudják, hogy ehhez a régi házhoz irodalomtörténeti szempontból is érdekes történet kötődik. E szerint az 1860-as években Juhász Gyula nagyapja pár hónapra befogadta Petőfi Sándor kisfiát, Zoltánt. A kezelhetetlen fiút gyámja, Petőfi István hozta el Szegedre, ahol iskolába járatták.

Több mint víztorony

2006-ban került sor a Szent István téri víztorony, mint ipartörténeti emlék felújítására és a tér rendezésére. Ezután ismét üzembe helyezték a műemléket, amely a nagyközönség számára- az arra kijelölt napokon- szintén látogatható. Egyedülálló élményt nyújt a kilátószintről elénk táruló szegedi panoráma, emellett érdekes kiállítások megtekintésére is lehetőség nyílik. Ilyen a "Szódavíz egy magyar kultuszital" című tárlat, amely a szikvízgyártás rejtelmeibe avatja be a látogatót. A fizikatörténeti kiállítás különlegessége a Foucault-féle inga, a Föld forgását szemléltető kísérleti eszköz.
A Víz világnapjához kapcsolódóan a víztoronyban 2012. 03.23-25-ig nyílt hétvégét tartanak.

Szeged szebb lett, mint volt

Az új városszerkezet kialakításakor született meg a körutas-sugárutas elrendezés, köszönetképpen pedig az adakozó európai fővárosokról kaptak nevet a „nagykörút” egyes részei. A régi belváros is teljesen átalakult, főként a vár lebontása miatt, amivel teret nyertek az új középületek és paloták felépítéséhez, amelyek meghatározzák a mai Szeged építészeti arculatát. Így lett Szeged egy valóban modern, középületekkel és közművekkel, parkokkal, árvízvédelmi rendszerrel ellátott új város. Ám a szörnyű árvíz emlékét Szeged számos pontján megtalálhatjuk, hol eredeti vízszintjelöléssel-például az Alsóvárosi templom sekrestyeajtaján- hol a Tisza parti emlékmű képében. A legmonumentálisabb emlékként a Dóm, vagyis a Fogadalmi templom szolgál, amely mintegy ötven évvel a víz után készült el, a város újjáépítésére tett fogadalomként.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékezete Szegeden

A szegedi Klauzál téren áll hazánk második, egész alakos Kossuth szobra, amely Róna József alkotása. A közadakozásból épült mű ugyanakkor a századforduló nemzeti függetlenségi érzelmeit szimbolizálja. Kossuth Lajos a szabadságharc bukása után élete végéig emigrációba kényszerült. Levelezéssel tartott kapcsolatot hazánkkal, Szegedre írt levelei a Somogyi könyvtár tulajdonában levő Vasváry gyűjtemény részét képezik.

A szögediek főtere és a városháza

A Széchenyi téren álló városháza mai formáját szintén 1883-ban nyerte el, amikor az eredetileg Vedres István nevéhez fűződő épületet Lechner Ödön tervei alapján átépítették. Juhász Gyula megfogalmazásában a vele egyidős, a város főterének legmarkánsabb építménye „gyönyörű barokk délibáb az alföldi tenger pusztaságon”. A tér változatos stílusú műemlék épületeivel és szobraival, a közepén húzódó 130 éves platánsorral, színpompás virágágyásaival a szegediek és a turisták kedvelt sétáló és pihenőhelye.

„Téltemetés szögedi módra”

Külön érdekesség, hogy a népszokás szerint az emberek a télbanya szoknyájára tűzték a kis papírra vetett gondjukat-bajukat, hogy egyúttal ezektől is megszabadulhassanak.
A télbanyát az ünnepség helyszínéről, a Klauzál térről a téltemetés vasárnapján díszes menet viszi a Dóm térre, ahol egy hatalmas máglyán elégetik. Ilyen módon mondanak búcsút a télnek és készülnek a tavasz beköszöntére a „napfény városában”.

Dankó Pista és Szeged

A magyar nóta ünnepelt személyisége rövid, ám kalandos élete alatt fél ezer dalt szerzett és a kor számos hírességét barátjának mondhatta. Ilyen volt legfontosabb szerzőtársa, a költő Pósa Lajos, Gárdonyi Géza és Tömörkény István.
Dankó Pistát az egész ország gyászolta, amikor fiatalon, tüdővész áldozatául esett. Munkásságával széles körben ismertté vált a magyar nóta egy olyan korban, amikor kulcsfontosságú volt a nyelvművelés, nemzeti értékeink megőrzése. Dankó Pista márványszobra a Stefánián, az egykori Hungária kávéház előtt található, ahol a hagyomány szerint annyi híres Dankó nóta született.
 

Az Anna forrás és gyógyfürdő egy elegánsan bájos épület, tér és gyógyvízforrás a szegediek kedvelt találkahelye.

A fürdő épülete a nagy árvíz után Steinhardt Antal és Lang Adolf osztrák építészek tervei alapján készült eklektikus stílusban, ugyanakkor török építészeti elemekkel gazdagítva. A forrásvízre később, 1927-ben találtak rá, majd igazolt gyógyhatása miatt gyógyvízzé minősítették. Az Anna-víz alkálihidrogén-karbonátos összetételénél fogva kiválóan alkalmas különféle mozgásszervi-, reumatológiai-, nőgyógyászati betegségek, bőrbetegségek kezelésére. Ez a csodás víz belső fogyasztásra is alkalmas, mely során emésztési problémákat lehet orvosolni, vagy légzőszervi betegségeket lehet gyógyítani.
A műemléképületté nyilvánított fürdőt 2004-ben teljes egészében, ám a stílusjegyeit megőrizve felújították. A belső korszerűsítés időszerű volt, így az egyik szárnyában a termálfürdő, a másikban a wellness fürdő kapott helyet. A szegediek körében népszerű program az éjszakai fürdőzés, az épület belső udvara pedig nyáron szabadtéri kamara előadások helyszínéül szolgál.


Érdekes megfigyelés, hogy a szegedi napsütésben az emberek szerelmesebbé, romantikusabbá válnak, akár a brazíliai Copacabanán. Ezért az itt eltöltött időnek különleges varázsa van a párokban érkezők számára. Olyan ez mintha a szegedi napfény, afrodiziákumként működne a város légkörében.

Persze van racionálisabb magyarázat is.

Hazánk kontinentális éghajlatát számos tényező alakítja, teszi sajátossá országszerte. A Dél-Alföldön például szubmediterrán hatás érvényesül, ennek köszönhetően a nyár forró, a tél általában enyhe. Szeged környékére jellemzőek az időjárási szélsőségek, mint például a kiemelkedően magas napos órák száma és az országos átlagnál alacsonyabb csapadék mennyiség.


Kolbászt szinte mindenki tud készíteni, de a szalámit csak a titkok tudói.

A Pick szalámi története 1869-ben kezdődött, amikor Pick Márk megalapította vállalkozását. 1885-ben nagyüzemi gyártásra álltak át, 1900-ban pedig a Felső- Tisza-partra költöztették a gyárat, ahol a hűvös tiszai levegő kiváló segítséget nyújtott az érleléshez. Családi hagyományként öröklődött a szalámi készítésének mestersége, miközben felismerték és alkalmazták a reklámozás jelentőségét. Ennek köszönhetően a Pick szalámi a két világháború között világmárkává vált. A gyár mindig is kiemelt fontosságot tulajdonított a legújabb technikai vívmányok alkalmazásának. Az 1950-es évektől a korszerű hűtéstechnika segítségével egész éves, folyamatos gyártást vezettek be, ekkortól csupán a téliszalámi elnevezése utal a szezonális jellegre.

Pick múzeum