Szegedi titkok

A zenélő órát, amely eredetileg az egyetem jelképe volt, Rerrich Béla a Dóm tér épületegyüttesének tervezője álmodta meg a déli homlokzatra. A különleges, faragott óraszerkezetet a kiváló szegedi óramester, Csúry Ferenc készítette el, míg a faszobrok Kulai József munkái. A dallam kíséretében előbukkanó szobrokat híres alakokról mintázták: a rektor Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, a dékánok között látható Hermann Ottó, a ballagó diákok sorát többek között Dugonics András, Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály figurája alkotja. Az óra számlapja szintén figyelemre méltó: a Hold és a csillagrendszer képei mellett a rézdomborításon a tizenkét állatövi jegy fedezhető fel. A zenélő óra bemutatására az 1936-os szegedi szabadtéri játékok alkalmával került sor, manapság az órajáték minden nap kétszer (12:15-kor és 17:45-kor) látható.

Az idei év a Szent-Györgyi Albert emlékév, hiszen a vegyészprofesszor 75 éve nyerte el kutatásai elismeréseként az orvosi-élettani Nobel-díjat. Ennek a sikernek Szeged kulcsfontosságú szereplője, hiszen Szent-Györgyi először városunkban, a szegedi fűszerpaprikával végzett kísérletek során mutatta ki nagy mennyiségben a C-vitamint. Ezzel az egyetlen olyan magyar tudós, aki hazánkban végzett kutatásaival érdemelte ki a Nobel-díjat. A szegedi egyetem professzora ugyanakkor sokszínű személyiség volt: rendszeresen sportolt és fontosnak tartotta a testmozgás népszerűsítését, emellett gyakran motorozott, illetve érdekelte a színház. A második világháború alatt politikai tisztséget vállalt, majd 1957-ben elhagyta Magyarországot és az Egyesült Államokban élt. Humanista nézeteinek Az Őrült majom című, háborúellenes könyvében adott hangot. Élete utolsó évtizedeiben rákkutatással foglalkozott, majd 1986–ban Woods Hole-ben hunyt el, 93 évesen.

Szeged, a florális szecesszió városa

Kétségtelen hogy a hazai szecesszió virágmotívumokkal dolgozó irányzatának egyik legmeghatározóbb alkotása a szegedi Reök palota, de városunkban számos ilyen stílusjegyet viselő, csodálatos épület található még. Ezért is lett a Szegedi szecessziós séta a Holdfényszállás saját tervezésű, tematikus városnéző sétáinak igen népszerű darabja. A magyar szecesszió fő irányvonalát Lechner Ödön teremtette meg a népművészet és a keleties díszítőelemek előtérbe helyezésével. Magyar Ede is az ő munkásságát követve alkotta meg Szeged több, kincsnek számító műemlékét, mint például az Ungar-Mayer és a Református palotát. A Tisza Lajos körúton, szálláshelyünk közelében található a monumentális Gróf palota, amelyet Raichl J. Ferenc tervezett, figyelemreméltó keleti és magyaros ornamentikával.

Boszorkány-legenda a Holdfényszálláshoz közel

Azt már kevesebben tudják, hogy a szegedi boszorkányok között férfiak is akadtak, ráadásul Szeged egykori főbíráját, az akkor 82 éves Rózsa Dánielt a boszorkányok kapitányaként egyenesen azzal vádolták, hogy hét esztendőre eladta az esőt a töröknek. A hagyomány szerint a boszorkánymester a Holdfényszálláshoz közel, a mai Dugonics utcában lakott, ezért a szegedi bűbájosok központja is itt lehetett. Egyesek azt is tudni vélték, hogy az egykori Szent-György templom tornyát azért hívták boszorkányok tornyának, mert itt gyülekeztek a környékbeli boszorkányok, akik a Gellérthegyre igyekeztek.

Történelmi időutazás a Ferenceseknél

A kolostor kiállításán megtekinthető számos XV. századi műkincs, például a Mátyás király palástjából készült miseruha. A rendház tulajdonában van a legrégebbi, hazánkban máig fennmaradt ülőbútor, amely nem más, mint Marchiai Szent Jakab, a hírhedt inkvizítor gótikus jellegű széke.
A szegedi ferencesesek legendáriuma igen gazdag, amelynek egyik legérdekesebb története a Napba öltözött asszony kegyképhez fűződik. A XVI. századi remekmű, amely az Auxiliatrix Szegediensis-t (a ’Szögedi Segítőt') jelképezi, igazi csoda folytán maradhatott fenn. A hagyomány szerint a barátok a török dúlás idején, nem ismervén jobb helyet, a közeli Csöpörke tóba rejtették a festményt, alaposan becsomagolva. A sors furcsasága, hogy 80 esztendő múlva éppen egy török katona találta meg az időközben kiszáradt tómederben. Mivel ekkorra a törökök békésebb viszonyban álltak a ferencesekkel, a kegykép visszakerülhetett a templom tulajdonába, ahol azóta is nagy becsben őrzik. A templom barokk főoltárán, az említett festmény fölött látható a Szentháromság szimbóluma. Az isteni gondviselést, oltalmazást jelképező motívumból eredeztethető a napsugaras házak oromdíszítése, amely a hagyomány szerint megóvja a ház lakóit minden bajtól. A ferences templomhoz közeli utcákban több gyönyörű, műemlék épületen - például a Nyíl u. 43. szám alatti Alsóvárosi tájházon - megcsodálható ez a díszítés.
Bízunk benne, hogy sikerült felkeltenünk érdeklődését a Szegedi Ferences Látogatóközpont iránt, ahol rengeteg érdekességet tudhat meg a Dél-Alföld és hazánk történelméről.

A Fehér-tó ökológiai jelentősége

A szegedi Fehér-tó madártani kutatásában kiemelkedő fontosságú Dr. Bereczk Péter munkássága az 1930-as évektől. Ebben az időben kezdődött meg a halastó-rendszer kialakítása is, ezért a tudós vezető szerepet vállalt a természetvédelmi érdekek érvényesítésében. Mivel a gazdasági célok ezekkel több ponton ütköztek, félő volt, hogy a folyamat a páratlan ökológiai értéket jelentő költő- és vonuló állomás pusztulásához vezethet. Ám kitartó munkájának köszönhetően az „ősszikes” területet védetté nyilvánították, ezzel itt jött létre hazánk első madárrezervátuma. Az utókor csak a „Fehér-tó atyja” néven említi Bereczk Pétert, akinek nevét a tó melletti kilátó is viseli. A Sirály tanösvény bejárásával a látogatók megismerhetik a terület gazdag madárvilágát, a szatymazi Tisza-völgyi bemutatóházban pedig a Fehér-tó történetét bemutató kiállítást tekinthetnek meg.

Szeged állatkertjének múltja és legújabb lakói

Már az 1960-as években felmerült az igény egy vadaspark létrehozására Szegeden, ám hosszú idő múlva, csak az 1980-as években kezdődött meg a tényleges kialakítás. Társadalmi összefogással, kezdetben hivatalos engedélyek nélkül, néhány lakóval folyt a munka. Az időközben kibővült szegedi vadaspark hivatalosan 1989-ben nyitotta meg kapuit több mint 3 hektáros területen. Hamar eldőlt, hogy az intézmény csak nevében vadaspark, valójában inkább állatkert, amely az európai vadakon kívül fokozatosan számos egzotikus állattal népesedett be. Földrajzi elterjedésük, természetes élőhelyük alapján csoportosították az állatokat és így alakítottak ki újabb lakóhelyeket az egyre növekvő létszámnak. Az elmúlt években végbement fejlesztéseknek köszönhetően a látogatók megcsodálhatják a szibériai tigris és kínai párduc bemutatót, valamint az európai fajok kibővített táborát. Az afrikai állatok sorát oroszlánok, zsiráfok és zebrák, gepárd, legújabb lakóként pápaszemes pingvinek színesítik. A látogatók aktuális kedvence a májusban született három hópárduc kölyök és Maia a kis tapír.

Lúdvár a Tisza mellett

Gyálarét, amely közigazgatásilag Szegedhez tartozik, a szerb határ közelében található. A hajdan önálló község területén lévő, az egykori majorságról elnevezett Lúdvár az itt feltárt kőkori leletek miatt ismert. A Lúdvári Vénusznak keresztelt 4 cm-es termékenység-szobor a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban tekinthető meg. Szintén híres a Gyálai Holt-Tisza, amely a folyószabályozások során a Tiszán kialakított legnagyobb holtág. A Gyálaréti kiskertek szomszédságában lévő egykori legelő, a Gulyajárás helyi védettséget élvez, ugyanis ez Szeged környékének legnagyobb egybefüggő gyepterülete.

A szegedi színház akkor és most

Szegeden a színjátszás története igen régre nyúlik vissza, a színházalapítás igénye már az 1700-as években felmerült. Sokáig az iskolai színjátszók és vándor társulatok előadásainak megtekintése jelentette a kulturált szórakozási lehetőséget. A 19. század elején felpezsdült a színházi élet- a kor neves színészei Szegeden is gyakran felléptek. Az első állandó színház 1856-ban kezdte meg működését a szegedi nőegylet Kelemen utcai telkén felépített fa épületben, ahol 1878-ban Jászai Mari is játszott. A szegedi színjátszás életében következő nagy fordulat 1883-ban történt, amikor átadták a Fellner és Helmer bécsi építészek által tervezett gyönyörű kőszínházat. Sajnos a színpadon keletkezett tűz, 1885-ben az épület nagy részét megrongálta, az újjáépítés egy évig tartott. A következő nagy felújításra 1977-és 1986 között került sor, amelynek köszönhetően egy valóban korszerű, minden igényt kielégítő felszereltséggel bíró színházat vehetett birtokába a társulat és a közönség. Mára Szeged impozáns színháza előkelő helyet foglal el a vidéki színházak rangsorában, sőt az Armel operaverseny egyik helyszíneként nemzetközi jelentőségre tett szert.

A paprikás város

A paprikanövény Kolumbusz Kristóf közvetítésével került Európába, ahol kezdetben dísznövényként termesztették. Hazánkba a törökök hozták be az erős fűszert, amelyet sokáig csak gyógyításra használtak, elsősorban a papok. A legenda szerint a fűszerpaprika a Szeged–Alsóvárosi ferences szerzetesek jóvoltából terjedt el egész Magyarországon. Az mindenesetre biztosan igaz, hogy a híres szegedi paprika termesztésének és feldolgozásának központja a kezdetektől Alsóváros volt. A paprikamunka komoly összefogást és munkamegosztást igényelt a termesztéssel foglalkozó családok részéről, és a közösségi élet meghatározó elemévé vált. Emellett az tette Szeged paprikáját igazán híressé, hogy Szent-Györgyi Albert vegyészprofesszor kísérletei során ebben mutatta ki először nagy mennyiségben a C-vitamint, amiért élettani-orvosi Nobel díjat kapott.

Szeged főutcája, a Tisza

Közép Európa legfontosabb folyóinak egyike, Ukrajna területén, az Észak-keleti Kárpátokban ered. Öt országon halad keresztül egészen addig, amíg a szerbiai Titel közelében a Dunába torkollik. A folyó hossza a szabályozások következtében jelentősen rövidült, így lett közel ezer kilométer. A gyakori árvizek miatt szükségessé vált folyószabályozást Széchenyi István szervezte meg, a munkálatok 1846-tól Vásárhelyi Pál tervei alapján folytak. A szabályozás során átvágták a nagyobb kanyarulatokat a folyó egész hosszában, az így kialakított holtágak jelentősen meghatározzák a vidék mai arculatát. Az egykori hatalmas árterületek a Tisza menti szűkebb sávba szorultak vissza, valamint fokozatosan felépült a folyó melletti gátrendszer. Szegeden a Tisza part belvárosi, illetve kintebb eső szakasza is közkedvelt pihenőhely, ahol a helyiek és a városba látogató turisták is szívesen töltik idejüket.

A szüreti hagyományokról és az alföldi borról

A szüret az Alföldön hagyományosan Szent Mihály napján vette kezdetét, szeptember 29-én, sok helyen viszont már szeptember közepétől tartott a munka. A gazdaság típusától és nagyságától függött, hogy hányan és milyen módszerrel végezték a betakarítást és feldolgozást, ám a szüret zárása mindig ünneplés volt. A mulatságok és felvonulások igen fontos társadalmi eseménynek számítottak, amelyet jól mutat, hogy a XIX.-XX. század fordulóján miniszteri rendeletet hoztak a szüreti szokások egységesítésére. A Dél- alföldi régió borvidékei közül a Csongrádi borvidék délen egészen Szeged környékéig húzódik. Hazánk legmelegebb klímájú borvidékének borai kifejezetten testesek, telt íz és színvilág jellemzi őket. Fontosabb szőlőfajták a vidéken a Rajnai rizling, Kadarka, Zwigelt, Kékfrankos és a Kövidinka.
 

Az ország legnagyobb szabadtéri színháza

A Dóm tér fontos adottsága, hogy kitűnő akusztikával rendelkezik, emellett utánozhatatlan hangulatával olyan helyszínt teremt a szabadtéri színjátszáshoz, amellyel Szegeden kívül sehol máshol nem találkozhatunk. Sajnos a történelem viharai a Szabadtérit sem kímélték, 1940-től, majdnem 20 éves szünetre kényszerítették a rendezvényt. A színházi fesztivál 1959-es újraindulásától ismét Szeged legfőbb vonzerejét jelenti. 1994-ben készült el a ma is használatos, 4000 néző befogadására alkalmas mobil nézőtér, amelyet minden nyáron felállítanak a Fogadalmi templom előtt. A lelátó szektorait az 1879-es nagyárvíz után az újjáépítéshez adakozó európai fővárosokról, valamint Szeged testvérvárosairól nevezték el.

Szeged botanikai kincse, az indiai lótusz

Az egzotikus vízi-mocsári növény az iszapban gyökerezik, hosszú szárához kapcsolódó impozáns levelei a vízfelszínen találhatók. Illatos virágai többnyire fehér vagy rózsaszínűek, a reggel kinyílt szirmokat estére lehullajtja. Érdekesség, hogy a növénynek mind a virága, mind magvai és friss levelei ehetőek. Indiában a szárából savanyúságot készítenek, egyéb részeit pedig gyógyításra használják. A lótuszok sajátossága, hogy magvaik nagyon hosszú ideig csíraképesek. Ezt bizonyítja, hogy egy a – radiokarbonos kormeghatározással vizsgált - 13. századból származó lótuszt ki tudtak csíráztatni. A lótusznak a keleti vallások szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak, ezért többek között a tisztaság, a termékenység, egészség, a béke és a tudás értékeit társítják hozzá.

Halászlérecept a Holdfényszállás ajánlásával

Szálláshelyünk Szeged egyik legősibb városrészében, Felsővároson található. A Tisza közelsége miatt eredendően a halászok és hajósok lakóhelye volt. Igen fontosnak tarjuk hagyományaink őrzését, ezért felkutattuk a tradicionális Szegedi halászlé 100 éves receptjét, amelyet megosztunk Önökkel is!
 

A virágok királynője Szőregen

Szőreg története az itt talált gazdag régészeti leletanyag tanúsága szerint az Árpád-korig nyúlik vissza. Eredetileg önálló község volt, nagyszámú betelepült szerb lakossággal, 1973-ban Szegedhez csatolták. Szőregen és vidékén a rózsatermesztés a 19. század közepétől vált meghatározóvá, ugyanis ebben az időben egyre inkább nőtt a kereslet a növény iránt. A kiváló természeti adottságok - mint a talajminőség, napsütéses órák magas száma- és a szakértelem mind hozzájárultak, hogy a szőregi rózsatő Európa szerte hírnévnek örvend. A rózsatermesztés igen szigorú kritériumoknak megfelelően zajlik, így biztosítják annak kimagasló minőségi értékét. 2004-ben a szőregi rózsa eredet megjelölési oltalmat kapott, amely elismerés miatt a köznyelvben a szögedi paprikához és a téli szalámihoz hasonlóan hungarikumként emlegetik.

A kérészek jelentősége

A faj eredetileg Európa nagy részén elterjedt, viszont az iparosodás és az erősödő emberi beavatkozás következtében mára a kontinens nagy részén kipusztult. Hazánkban is csupán a Tiszán és egy-két mellékfolyóján találkozhatunk vele tömegesen. A védett rovar kimondottan érzékeny a vízminőség romlására, tehát a tiszavirágzás intenzitásából a folyó tisztaságára lehet következtetni. Emellett ökológiai jelentősége abban áll, hogy nagy mennyiségű táplálékot jelent számos hal-, madár-, és békafaj számára. Érdemes tehát ilyen szemmel nézni a Szeged melletti Tisza kivirágzására.

Legenda és valóság Szegeden

Az „Isten ostorának” is nevezett Attilának a magyar irodalomban is megörökített történetét (mint Gárdonyi Géza Láthatatlan ember című művében) sokan cáfolták, például Móra Ferenc is. A híres író, régész, a szegedi múzeum egykori igazgatója úgy vélte, hogy Jordanesnek egy vizigót király temetési szertartásának leírásából származnak az Attila-monda részletei. A régészek mai véleménye szerint a hun fejedelem sírja valószínűleg a Duna-Tisza közének keleti felében, a Körösöktől délre fekszik. A hun fejedelem sírleleteit sajnos nem, de rengeteg érdekes kiállítást tekinthetünk meg a Móra Ferenc Múzeumban. Az állandó tárlatok között látogatható a néprajzi és természettudományi gyűjtemény, a patikatörténeti kiállítás, a Móra Ferenc emlékszoba, illetve a Lucs-gyűjtemény. Jelenleg az időszaki kiállítások sorában szerepel a veterán kerékpárokat bemutató és a Kárpátok Trójája nevet viselő régészeti tárlat. Érdekesség, hogy a Móra Ferenc Múzeum a főépületen kívül több kiállítóhellyel rendelkezik, mint a Fekete ház, Kass Galéria, Vármúzeum és kőtár, valamint a Varga Mátyás Színháztörténeti kiállítóház. Június 23-án, a Múzeumok Éjszakája rendezvény keretén belül az érdeklődőknek rendhagyó időpontban nyílik lehetőségük bejárni a fenti múzeumokat.
 

A Széchenyi téri borfesztivál vonultatja fel a legjobb magyar borászatok kínálatát. A szervezők célja a minőségi borok fogyasztásának népszerűsítése, emellett igazi gasztronómiai élményeket ígérnek. A fesztivál programkínálata minden korosztály számára kikapcsolódási lehetőséget nyújt Szeged városában, esténként változatos zenei stílusokat képviselő koncerteken vehetünk részt több belvárosi helyszínen.

A szögedi híd története

Szeged első állandó közúti hídja a nagy árvíz után, 1883-ban épült. Tervezője Feketeházy János vasúti mérnök, kivitelezője pedig a híres francia Eiffel cég volt. A vashíd hídfőjében álló kis épületek a hídvám szedésére szolgáltak. Érdekesség, hogy az 1910-es években a hídon villamos is járt. Sajnos a szögedi öreg híd az 1944-es bombázások áldozatául esett. Utódja, a mai Belvárosi híd, mely az ország második legnagyobb vasbeton alapjával rendelkezik, 1948-ban készült el. A híd Szeged felőli lábánál ma is látható az egykori Eiffel-féle híd talapzata, két oldalról a hídvámházak megmaradt alapjaival.

Bepillantás a palotás Szeged kincseibe

A jellegzetes szegedi palotasor a Roosevelt tér Híd utca felőli sarkánál kezdődik, és az egykori vár területén húzódik a Tisza mentén. A tér leghangsúlyosabb épülete a Közművelődési palota, amely 1896-ban a millenniumi ünnepségekre készült el, klasszicizáló stílusban. Ebben működik ma a Móra Ferenc Múzeum, mögötte pedig a vármaradvány, a hajdani Mária Terézia kapu található, amely 1751-ben épült. Nevével ellentétben börtönként majd istállóként használták, az árvíz után pedig vendéglő (kioszk) működött benne. Jelenleg múzeumként és kőtárként üzemel, a város felőli oldalán a régészek középkori templom alapjaira bukkantak. A Stefánia eklektikus házsorának városképi jelentőségű épülete a Szegedi Nemzeti Színház. A Fellner és Helmer cég által 1883-ban elkészített színház 1885-ben leégett, az eredeti tervek felhasználásával építették újjá. Méltatlanul elhanyagolt Szeged egyik nevezetes épülete az egykori Kass Vigadó épülete, amelyben 1898-as átadásától Kass János vendéglője működött. Később szállodával bővítették és 1934-től Hungária néven üzemelt. A Stefánián végighaladva még számos építészeti remeket tekinthetünk meg, melyek sorát a Kőrösy József Szakközépiskola, illetve a Radnóti Miklós Gimnázium épülete zárja.

A szögedi papucs hagyománya

Valójában sok idő telt el, mire a papucs a szögediek népszerű viseletévé vált. A nagy árvíz után ugyanis a legtöbb utcát kikövezték, tehát nem volt már szükség a nehézkes csizmára és bocskorra, amelyek helyét fokozatosan átvette a színpompás papucs. A XIX. század végére az alacsony sarkú lábbelit közel ötven mester készítette és árulta Szeged főterén lévő nagypiacon. Napjainkban csupán egyetlen papucsos maradt, aki őrzi a régi hagyományokat. Sallay Tibor Kiss Ernő utcai műhelyében bárki betekintést nyerhet ennek az iparművészeti kincsnek a készítésébe. A szögedi papucs legfontosabb jellegzetessége a hímzése, amelyet eredetileg kézzel készítettek. Ezen a vidékre jellemző mezei virágok szerepelnek, főként a pipacs, a búzavirág, búzakalász és a gyöngyvirág. Mi sem bizonyítja jobban, mennyire közkedvelt viselet volt, mint hogy a Fogadalmi templom központi freskóján Szűz Máriát is szögedi papucsban ábrázolták.

A kora középkorból ránk maradt torony

Maga a Dömötör torony is kiemelkedő emléke a városnak, amelyre a régi templom lebontásakor találtak rá, annak egyik tornyába falazva. Román stílusú alapja XI. századból való, kora gótikus fölső része pedig a XII-XIII. századból származik. A dóm építésének kis híján a Dömötör torony is áldozatául esett, de végül 1926-ban, részben eredeti téglákból restaurálták az épületet. A toronybelső falait Aba-Novák Vilmos vallási témájú freskói díszítik. Belül keresztelőmedence található, a toronyba vágott vasajtó pedig az „élet kapuja” címmel a katolikus jelképeket ábrázolja.

Juhász Gyula szülőházának titka

Juhász Gyula Szeged híres költője, akinek szülőháza helyén ma a sebészeti klinika épülete áll. Kevesen tudják, hogy ehhez a régi házhoz irodalomtörténeti szempontból is érdekes történet kötődik. E szerint az 1860-as években Juhász Gyula nagyapja pár hónapra befogadta Petőfi Sándor kisfiát, Zoltánt. A kezelhetetlen fiút gyámja, Petőfi István hozta el Szegedre, ahol iskolába járatták.

Több mint víztorony

2006-ban került sor a Szent István téri víztorony, mint ipartörténeti emlék felújítására és a tér rendezésére. Ezután ismét üzembe helyezték a műemléket, amely a nagyközönség számára- az arra kijelölt napokon- szintén látogatható. Egyedülálló élményt nyújt a kilátószintről elénk táruló szegedi panoráma, emellett érdekes kiállítások megtekintésére is lehetőség nyílik. Ilyen a "Szódavíz egy magyar kultuszital" című tárlat, amely a szikvízgyártás rejtelmeibe avatja be a látogatót. A fizikatörténeti kiállítás különlegessége a Foucault-féle inga, a Föld forgását szemléltető kísérleti eszköz.
 

Szeged szebb lett, mint volt

Az új városszerkezet kialakításakor született meg a körutas-sugárutas elrendezés, köszönetképpen pedig az adakozó európai fővárosokról kaptak nevet a „nagykörút” egyes részei. A régi belváros is teljesen átalakult, főként a vár lebontása miatt, amivel teret nyertek az új középületek és paloták felépítéséhez, amelyek meghatározzák a mai Szeged építészeti arculatát. Így lett Szeged egy valóban modern, középületekkel és közművekkel, parkokkal, árvízvédelmi rendszerrel ellátott új város. Ám a szörnyű árvíz emlékét Szeged számos pontján megtalálhatjuk, hol eredeti vízszintjelöléssel-például az Alsóvárosi templom sekrestyeajtaján- hol a Tisza parti emlékmű képében. A legmonumentálisabb emlékként a Dóm, vagyis a Fogadalmi templom szolgál, amely mintegy ötven évvel a víz után készült el, Szeged újjáépítésére tett fogadalomként.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékezete Szegeden

A Klauzál téren áll hazánk második, egész alakos Kossuth szobra, amely Róna József alkotása. A közadakozásból épült mű ugyanakkor a századforduló nemzeti függetlenségi érzelmeit szimbolizálja. Kossuth Lajos a szabadságharc bukása után élete végéig emigrációba kényszerült. Levelezéssel tartott kapcsolatot hazánkkal, Szegedre írt levelei a Somogyi könyvtár tulajdonában levő Vasváry gyűjtemény részét képezik.

Szeged főtere és a városháza

A Széchenyi téren álló városháza mai formáját szintén 1883-ban nyerte el, amikor az eredetileg Vedres István nevéhez fűződő épületet Lechner Ödön tervei alapján átépítették. Juhász Gyula megfogalmazásában a vele egyidős, a város főterének legmarkánsabb építménye „gyönyörű barokk délibáb az alföldi tenger pusztaságon”. A tér változatos stílusú műemlék épületeivel és szobraival, a közepén húzódó 130 éves platánsorral, színpompás virágágyásaival a helyiek és a turisták kedvelt sétáló és pihenőhelye.

„Téltemetés szögedi módra”

Külön érdekesség, hogy a népszokás szerint az emberek a télbanya szoknyájára tűzték a kis papírra vetett gondjukat-bajukat, hogy egyúttal ezektől is megszabadulhassanak.
A télbanyát az ünnepség helyszínéről, a Klauzál térről a téltemetés vasárnapján díszes menet viszi a Dóm térre, ahol egy hatalmas máglyán elégetik. Ilyen módon mondanak búcsút a télnek és készülnek a tavasz beköszöntére a „napfény városában”.

Dankó Pista és Szeged

A magyar nóta ünnepelt személyisége rövid, ám kalandos élete alatt fél ezer dalt szerzett és a kor számos hírességét barátjának mondhatta. Ilyen volt legfontosabb szerzőtársa, a költő Pósa Lajos, Gárdonyi Géza és a korabeli Szeged életképeit leíró Tömörkény István.
Dankó Pistát az egész ország gyászolta, amikor fiatalon, tüdővész áldozatául esett. Munkásságával széles körben ismertté vált a magyar nóta egy olyan korban, amikor kulcsfontosságú volt a nyelvművelés, nemzeti értékeink megőrzése. Dankó Pista márványszobra a Stefánián, az egykori Hungária kávéház előtt található, ahol a hagyomány szerint annyi híres Dankó nóta született.
 

Az Anna forrás és gyógyfürdő egy elegánsan bájos épület, tér és gyógyvízforrás a szegediek kedvelt találkahelye.

A fürdő épülete a nagy árvíz után Steinhardt Antal és Lang Adolf osztrák építészek tervei alapján készült eklektikus stílusban, ugyanakkor török építészeti elemekkel gazdagítva. A forrásvízre később, 1927-ben találtak rá, majd igazolt gyógyhatása miatt gyógyvízzé minősítették. Az Anna-víz alkálihidrogén-karbonátos összetételénél fogva kiválóan alkalmas különféle mozgásszervi-, reumatológiai-, nőgyógyászati betegségek, bőrbetegségek kezelésére. Ez a csodás víz belső fogyasztásra is alkalmas, mely során emésztési problémákat lehet orvosolni, vagy légzőszervi betegségeket lehet gyógyítani.
Szeged műemléképületévé nyilvánított fürdőt 2004-ben teljes egészében, ám a stílusjegyeit megőrizve felújították. A belső korszerűsítés időszerű volt, így az egyik szárnyában a termálfürdő, a másikban a wellness fürdő kapott helyet. A szegediek körében népszerű program az éjszakai fürdőzés, az épület belső udvara pedig nyáron szabadtéri kamara előadások helyszínéül szolgál.


Érdekes megfigyelés, hogy a napsütésben az emberek szerelmesebbé, romantikusabbá válnak, akár a brazíliai Copacabanán. Ezért az itt eltöltött időnek különleges varázsa van a párokban érkezők számára. Olyan ez mintha a szegedi napfény, afrodiziákumként működne a város légkörében.

Persze van racionálisabb magyarázat is.

Hazánk kontinentális éghajlatát számos tényező alakítja, teszi sajátossá országszerte. A Dél-Alföldön például szubmediterrán hatás érvényesül, ennek köszönhetően a nyár forró, a tél általában enyhe. Szeged környékére jellemzőek az időjárási szélsőségek, mint például a kiemelkedően magas napos órák száma és az országos átlagnál alacsonyabb csapadék mennyiség.


Kolbászt szinte mindenki tud készíteni, de a szalámit csak a titkok tudói.

A Pick szalámi története 1869-ben kezdődött, amikor Pick Márk megalapította vállalkozását. 1885-ben nagyüzemi gyártásra álltak át, 1900-ban pedig a Felső- Tisza-partra költöztették a gyárat, ahol a hűvös tiszai levegő kiváló segítséget nyújtott az érleléshez. Családi hagyományként öröklődött a szalámi készítésének mestersége, miközben felismerték és alkalmazták a reklámozás jelentőségét. Ennek köszönhetően a Pick szalámi a két világháború között világmárkává vált. A gyár mindig is kiemelt fontosságot tulajdonított a legújabb technikai vívmányok alkalmazásának. Az 1950-es évektől a korszerű hűtéstechnika segítségével egész éves, folyamatos gyártást vezettek be, ekkortól csupán a téliszalámi elnevezése utal a szezonális jellegre.

Pick múzeum